Maga a Klub

- Még mindig meg van bennem a faji ösztön, hogy a saját fajtámat részesítem előnyben... *fejezi ki egy árnyalatnyit szebb szavakkal azt, hogy lenéz minden más lényt, ami nem várfarkas*

- Ugyan már, aki bejárta az egész földet, ne tudná elviselni az egzotikus vérállatokat? *kacsint Vinc-re. Tisztában van a falkavezér rasszizmusával, de sosem tudta igazán megérteni, hogy miért* De jól jön a kis frissítés, még ha nem is ugyanaz a faj vagyunk, azért van előnye a cicáknak is... és medve? Ilyennel még én sem találkoztam... *kicsit csodálkozik.*

- Nem, eddig én sem nekem is új. Bár a lány farkas akart lenni. Valaki akarata ellenére másképp döntött. Mégis... az a kislány olyan, akivel érdemes foglalkozni. Ugyanmár Vincenzo! Nekünk is van épp elég problémánk, és kevés a megbízható alakváltó. Legalább azokat ne rettentsük el, akik mellénk állnának egy küzdelemben! *komoly a hangja*

- Senkit nem óhajtok elrettenteni... Csupán vannak elveim, de ez nem akadályozza meg azt, hogy szövetségeiseink legyenek más fajú alakváltók.. Úgymond, némák a nézeteim. Kivéve, mikor nem.

*Megcsóválja a fejét.* Képzelem, milyen kedves tudsz lenni a cicákkal, a macikkal, és hasonló állatokkal. TEliholdkor lassan bevonulhatnánk a ketrecek mögé, és állatkerti látványosság lehetnénk. Csak ki kellene írni, hogy "Az állatokat anyóssal, feleséggel, megunt férjjel etetni TILOS" *angyali arc.*

- Miért ne? Néhány megunt férjet szívesen elfogyasztanék... Komolyan örülnék neki. De lassan egymás ellen is bevonulhatnánk az állatkertbe. Hogy nehogy egymásnak essünk. Azt mondod, néma a meggyőződésed? Gondolod, hogy csak az én szőröm áll fel az undortól, ami árad belőled, ha idegen jön ide, és nem farkas? Nekik is megvannak a képességeik Vinc, és ez nem szolgálja a békét...

*vet egy hűvös pillantást Maurára*
- A képességiek, hmm nem felejtettem el azt a nőt, akit ide hoztál... és aki volt olyan ostoba, hogy világnak eresztette az erelyét egy barlangrendszerben, hogy mindannyian ott pusztuljunk... Igen scak elmés, és okos ötlet volt... valóban...
*mosolyogva mondja a szavakat... Mau ugyan úgy tudja, mint itt mindenki, hogy Vincenzo nem fog megváltozni... *
- És most, kellemes beszélgetést a továbbiakra...
*azzal elvegyül a tömegben... majd elhagyja a klubot*

*Lassan, nyugodtan megcsóválja a fejét.* Nem változott, ugyanaz a rasszista fafej, mint volt. Pedig reméltem, hogy három év alatt enyhült valamicskét a felfogása *sóhajt, majd Maurára néz.* Szívesen megismerkednék azzal a nővel, aki nem farkas, és Vincenzo mégse felejti el egyetlen félóra alatt *angyali arc.* Most már viszont nekem is mennem kellene,megnézem, megvan-e még a szobám, ha nincs, akkor foglalok másikat... de hosszú volt az út *int búcsút Maurától, majd lelép ő is.*

*Megállapítja, hogy faképnél hagyták. Nem búsul sokáig, odainti a pincért, és kér meg egy adagot a szokásosból, majd eltűnődve feláll, és az alakváltók közé vegyül.*