Étkezőcsarnok

Terészetesen élnek olyan alakváltók a barlangrendszerben, akik csak ritkán hagyják el az otthonukat, ezért számukra (és persze minden családtag számára) ebben a helyiségben megtalálható a világ összes ételkülönlegessége, ami csak szem szájnak ingere!

*Úgy dönt az utcák veszélyessége miatt inkább itthon étkezik. Bár nem fél attól, hogy megölik, attól igen, hogy a végén ő lesz kénytelen megölni egy ostoba izgága vámpírt. Ételt rendel, természetesen húst, és nem túlságosan átsütve. Nekilát.*

*Kicsit kifáradva ért haza előző nap, ma már frissen és fitten lép elő a szobájából, az elszakadt ruháit elégette, úgyhogy minden téren feddhetetlen... a heg még látszik a hasán, de azt el tudja takarni egy tunikával. Nincs kedve ma messzire menni, úgyhogy az étkezőt látogatja meg, először is kér egy nagy szelet rántotthúst, sült krumplival, majd kiszúrja Maurát. A nőre mosolyog, és odamegy hozzá.*
- Csatlakozhatok?

*Felpillant, és bólint. Helyet mutat maga mellett, majd folytatja az evést.*
- Hallottál a gyilkosságokról? *érdeklődik közben.* - Ma majdnem nekemugrott miatta egy bájos nem éppen ifjú vámpírhölgy. Tartok tőle, hogy bárki is a tettes, sikeresen kirobbantotta a háborút.

*Egy picit elsápad, de közben mosolyog azért, hátha sikerül elrejtenie a pillanatnyi megdöbbenését.*
- Már hallottam róluk, de csak fél füllel *bólint, és némi sót szór a sült krumplijára.* Gondolod, hogy ebből már háború lesz? Kötözködő vámpírok mindig voltak...

*A húsára figyel. Sahar rezdülését éppen csak elkapja, de a megdöbbensének tudja be...egyenlőre.*
- Voltak. A vámpírok alapvetően kötözködő népség. Ám ha hergeljük is őket, a törékeny béke könnyen összeomolhat. Kíváncsi vagyok, aki tette, tisztában volt-e ezzel, vagy csak egy kötekedő ifjú farkas...

*Jól emlékszik még Chantelle intelmére, hogy nehogy elárulja magát, és igyekszik is ennek eleget tenni, úgyhogy bólint Maura szavaira.*
- Vagy a farkas kötekedett, vagy a vámpír, ki tudja... mindenesetre ezek szerint a vámpírok húzták a rövidebbet. Szerintem hamarosan ki fog derülni, hogy ki áll ezek mögött, és akkor valószínűleg lenyugszanak a kedélyek...

*Elmosolyodik.* - Persze megértem, hogy a vámpírok kedélyét borzolja, hogy egy vérfarkas ügyesebb volt... Ezek mögött? Én csak egy gyilkosságról tudok. Volt több is? Te hol hallottad? *nem gyanakvó, inkább érdeklődő tekintet.*

*Rájön, hogy elszólta magát, de azért igyekszik gyorsan válaszolni. Talán túl gyorsan.*
- Sokat sétálok a városban, és a pletykák gyorsan terjednek... a munkahelyemen pedig még inkább, bár ha még jobban elmérgesedik a helyzet, akkor valószínűleg ismét állás nélkül maradok *fintorog.*

*Összeráncolt szemöldökkel néz a nőre.* - És kit gyilkoltak meg még? A másik is újonc vámpír? Ma én is sokakkal beszéltem, de mindenki csak egy gyilkosságról tudott. többről most hallok először. Nisha is csak egyet említett... *egyre gyanakvóbb a tekintete*

- A másik még nem volt vámpír *legyint könnyedén, és élvezettel beleharap a húsba, közben ezerrel drukkol, hogy a nő ne jöjjön rá, hogy vajon miért is volt olyan jól értesült.* Csak egy kiszemeltjüket ölte meg valaki. Gondolom, a kicsike szerette volna bebizonyítani az alkalmasságát egy kis farkasvadászattal...

*Elképedve néz Saharra.* - Te honnan vagy ilyen jólértesült, mondd? Ha nevet kérdeznék, azt is tudnál mondani? Mondjuk az áldozatok nevét, vagy magáét a gyilkosét... *nagyon komorrá válik a tekintete*

*Egy picit hátrahőköl.*
- Említettem már neked, hogy a Dance Macabreban dolgozom, és ott, a vámpírok között mindig, mindenről lehet hallani *megvonja a vállát.* A gyilkos nevét nem tudom, ahogy ők sem.

- És az áldozatokét? Talán azon el lehet indulni...*nem szűnik a gyanakvása.* - Mellesleg meglep, hogy a Dance Macabre kis vámpírjai jobban értesültek, mint Nisha...

- A Dance Macabre egy szórakozóhely. Nishát viszont még nem láttam ott... mindenféle más népet igen *csóválja meg a fejét.* De az áldozatok nevét sajnos nem jegyeztem meg *színpadias sóhaj.*

- Hát ha ennyire terjed a pletyka, majdcsak megtudjuk. *von vállat, bár gyanakvása nem múlik el, de jelenleg tudja, hogy többet nem tud kideríteni. Viszont megjegyzi, hogy oda kell figyelnie Saharra.*- minden esetre, az az alakváltó, aki miatt a áború kitör jobb, ha maga vet véget az életének, mert ha bármelik fél elkapja, nem lesz kellemes halála...*beszéd közben figyeli Sahar arcát.*

*Valami ilyesmire számított Maurától, de azért megrezzen, bármennyire próbálja titkolni, hogy mit tett.*
- Ha elkapjuk, nagyon szívesen segíteni fogok megbüntetni az illetőt *mosoly.*

- Remélem is Sahar! Őszintén remélem. *gúnyos mosoly, mert Sahar arca alapján már sejti, ki áll a gyilkosságok mögött. Mert ugye tudod, hogy Vincenzo mit érez amúgy is a nem farkas alakváltók iránt... Azt hiszem örülne, ha kiderülne, hogy a gyilkosságok hátterében nem farkas áll, és így rákenheti az egyéb fajokra...

*Ismét beleharap a húsba, miközben Maura beszél, csak azért, hogy időt nyerjen vele. Miután a nő befejezte a mondandóját, még a kelleténél picit tovább rágja a falatot.*
- Azt nem tudom, hogy ki áll a gyilkosságok mögött, Maura, de a vámpírok mindenképpen farkasokra gyanakodnak. A jellegzetes karmolásokat nem olyan nehéz felismerni, ezt szó szerint hallottam.

*Eltűnődve néz a nőre.* - Nos, nem tudom, hányan képesek megkülönböztetni egy vérmacska karmolását egy vérfarkaséhoz. Nem hinném, hogy sokan... Reméljük, aki itt szakértősködött, képes volt rá... *hideg mosoly*

*Hideggé válik a szeme.*
- Jól értem, Maura, hogy engem gyanúsítasz a gyilkosságokkal? Persze könnyű az újonnan jöttet gyanúba keverni, kinek fogok hiányozni? Az embereim belső dominanciaharcaitól pedig úgyis elhatárolódtok. *eltolja a tányért maga elől.*

- Mondtam én egy szóval is, hogy gyanusítalak? *nyugodt és hideg marad.* - Persze érdekes, hogy mennyire jól értesült vagy, de persze a Dance Macabréban dolgozol, miért is bántanád a barátaidat, akik megélhetést biztosítanak a számodra... Chantelle mit gondol erről? Vele nem beszélgettél? Hiszen ő a főnököd...

- Chantelle egyre dühösebb, ahogy egyre jobban belelovallja magát, de erről nem beszéltem vele. Csak látom olykor elsuhanni *nyugodt mosoly.* És te pedig, ha jól értettem, összefutottál Nishával? Ő máris kezdi az őrültséget? *ideje volt már a témaváltásnak...*

- Nisha máris kezdi, és tartok tőle, én csak azért úsztam meg, mert kétséges lett volna a harc kimenetele. Egy nélam gyengébb nem biztos, hogy ennyire szerencsés lett volna. *komor arc* - Nisha előbb vagy utóbb megöl közülünk valakit, és akkor elszabadulnak az indulatok...

- Akkor mindenekelőtt Nishát kell megleckéztetni, hátha elrettentő példaként szolgál *vonja meg a vállát hűvösen, és elmosolyodik.* nem mondom, hogy megölni, de el kellene venni a kedvét a harctól.