Ombra fosso

"Árnyék árok".
Úgy van kialakítva ez a rész, hogy ne fenyegesse a barlandrendszert semmilyen omlásveszéllyel. A lakrészek mellett található, széles, mondhatni gigantikus barlang, aminek a talaja meg van süllyesztve, aréna szerűen. Meglelehető minden eszköz, ami egy kis harchoz, gyakorláshoz vagy tanításhoz szükséges.

*A teremben gyakorolgat egy karddal, dühében a tegnapi lecseszés miatt. Most leginkább egy kis magányra vágyik, és bár ritka alkalom, hogy "hazajön", jelenleg itt érzi magát a legjobban. Mindig is kívülálló volt, és itt legalább egy egész kicsit hasonlít a többiekre.*

*Belép a terembe, bár már akkor megbánja, mikor nyitja az ajtót, hiszen érzi, hogy valaki van bent. Mikor végül kinyílik, és meglátja sahart, rájön arra is, hogy nem farkas az illető. *
- Üdv *jegyzi meg azért közömbösen, és belép. Körülnéz, hol is kezdje a gyakorlást.*

*Mikor Maura belép, leereszti a kardját, és biccent a nő felé. Eddigi kellemes magányában egész jól volt már, így most nem kifejezetten örül neki, hogy megzavarták.*
- Üdv. Te is egy kis testmozgásra vágysz? *érdeklődik udvariasan.*

- Eredetileg azért jöttem, de nem akarlak megzavarni. Általában a napnak ebben a szakában üres a terem. Ezért jöttem most. *feleli, mert érzi a másik ellenszenvét ottlétével kapcsolatban, és azért Sahar erősebb nála, nem akar kikezdeni a nővel.*

*Rámosolyog a nőre, kedves mosollyal, elvégre Maura van itt régebb óta.*
- Maradj csak nyugodtan *vonja meg a vállát.* Elég tágas ez a terem, és akár kettesben is gyakorolhatnánk. A mozdulatsorokat kezdem unni *fintorog, a képzeletbeli ellenfél nem kihívás.*

*Vállat von, és egy kardot leemel a falról.* - Rendben, akkor gyakoroljunk együtt. Jó vívó vagy? *érdeklődik és inkább kíváncsian, mint támadóan a nő nyaka felé sújt.*

*Felrántja a kardot, és épphogy kivédi a támadást.*
- Karddal nem, tőrrel igen. *mosoly.* Úgyhogy csak óvatosan. És te? *érdeklődik, és most ő támad, a nő oldala felé lendíti.*

- Én könnyebben boldogulok a karddal. *feleli, és hátraugrova védi a csapást. Aztán újra támad, továbbra is csak játékosan, ezúttal a nő gyomra felé.* - Nekem elég jó harcosnak tűnsz. Nem lehet, hogy csak szerénykedsz?

*A vágást nem sikerül kivédenie, de szerencsére nem sebzi meg, csak a ruháját szakítja el.*
- Mint látod... *kuncog fel.* De köszi a dícséretet. *próbál védekezni a támadások ellen, több-kevesebb sikerrel, és mikor tud,akkor ő is lendületesen támad, de arra azért vigyáz, hogy ha véletlen sikerülne is megsebezni Maurát, ne ejtsen túl nagy sebet.*

*Nehezen ugrik félre a tőr elől, bár hosszú kardjával megvan az előnye, hogy távol tudja magától tartani az ellenfelet. Sahar azonban mégis eltalálja a karját. Csak pillanatra sebzi fel, a vágás már be is gyógyult, Maura fel sem szisszen. Hátrébb lép, és elmosolyodik.*
- Egy-egy. Hány pontig megyünk?

- Mondjuk ötig *kacsint. Kicsit büszke is a találatra, úgyhogy amint Maura felkészült, ismét támad, továbbra is inkább játékosan. Egyre jobban kezdi élvezni a párbajt, úgyhogy most már a megszokott, macskás-táncos mozdulatait is előszedi.*

*Elvigyorodik, mikor meglátja a nő mozdulatait Nem volt még dolga vércicákkal, a farkasok sokkal ormótlanabbul párbajoznak. De Maurának tetszik a stílus, igyekszik átvenni a másik könnyedségét, és foltatja a harcot. Gyors ugrással terem a másik háta mögött, és Sahar háta felé sújt.*

*Megpördül, de szokása szerint későn, a tőr hosszan felhasítja a hátát. A seb szerencsére nem mély, így villámgyorsan be is gyógyul. Sahar lehajolva fordul meg, és előreszúr, Maura gyomra felé.*
- Kettő-egy a javadra... *jegyzi meg közben.*

*sikeresen félreugrik a következő csapás elől, így marad a kettő-egy, bár Maura tudja, hogy ez a csak időleges, szerencséje volt. Újra támad ahogy Sahar előlrehajol, a nő nyaka felé vág.*

*A nyakát felkészülten védi, és gyorsan támad vissza.*
- Mióta vívsz? *érdeklődik kíváncsian, miközben a nő combja felé szúr. Örülne, ha legalább egyenlíteni sikerülne...*

- 6 éves korom óta. Egy darabig vittek versenyekre is, nyertem is kisebb díjakat, de a versenyfegyelem nem az erősségem. *kuncog, és védeni próbálja a combját ért támadást. Nem elég gyoprs, így Sahar megkarcolja, bár csak a nadrág szakad el, a találat az tlálat.*
- Egy oda! *kuncog, és kissé ingadozva keresi a pontot, ahová újra támadhat.*

*Elvigyorodik, bár egy kicsit kezdi unni a párbajt.*
- Egyezzünk meg, következő találat nyer! *kacsint. Figyeli a nő mozdulatait, most védekezésre állítja be magát.*

*Balrabillen, majd hirtelen veti magát jobbra, és Sahar odalára sújt a karddal. Nem biztos benne, hogy bejön, ha pedig nem, akkor Sahar védtelenül találja az oldalát, és simán nyer, de a kockázat az kockázat.*

*Nem elég gyors, így az oldalába kap egy vágást, ami ismét egész gyorsan begyógyul, de most nem tudja megsebezni Maurát. Felsóhajt.*
- Hát, ezt még gyakorolni kell, valahogy állat-alakban ügyesebb vagyok. *kuncog.* Gratulálok, te nyertél *biccent a nő felé.*

- Nem sokon múlt. Csak szerencsés voltam. *feleli udvarias mosollyal.* - De állatalakban lehet, hogy megvernél, nem szeretek állatként harcolni. Valahogy mindig úgy érzem, az emberi énemet nem veszíthetem el.

- Inkább a tapasztalat győzött, én nem vagyok túl jó vívó. Viszont az elvem az, hogy csak akkor érhetsz el bármit is, ha mindenekelőtt elfogadod azt, ami vagy *kacsint a nőre, miközben elrakja a fegyverét.* Egyszer párbajozhatnánk állat-alakban is, bár egy farkas jóval erősebb testalkatú, mint egy leopárd...

- Nem túl erős a testalkatom, és első sorban ember vagyok, ezt em árt szem előtt tartani. *mosoly* - De a párbajnak állok elébe, egyszer megejtjük.

*Rámosolyog a nőre.*
- Már alig várom az alkalmat *kacsint.* Most viszont mennem kell, még ma fellépésem lesz... ~ha egyáltalán megvan még az állásom~ *teszi hozzá gondolatban, majd elköszön, és lelép.*

- Jó munkát! *kiált a nő után, majd feje fölé emeli a kardot, és gyakorlatozni kezd egyedül.*